Egy kutató megkérdőjelezi azokat a tanulmányokat, amelyek egereket használnak a gyermekeket érő „harmadkézből” származó párologtatás veszélyeinek előrejelzésére, érvelve amellett, hogy a kísérletek nem tükrözik a szokásos otthoni körülményeket.
Egy október 23-i kommentárban Roberto Sussman, a Mexikó Nemzeti Autonóm Egyetem munkatársa azt állítja, hogy a tudósok laboratóriumi állatokon biológiai hatásokat mutattak ki anélkül, hogy először megállapították volna, hogy a gyermekek hasonló kitettségnek vannak kitéve a valós életben. Egy mérhető hatás egy egérben automatikusan nem alapozza meg a egészségügyi kockázatot egy gyermek számára.
A harmadkézből származó kitettség arra a vegyi anyagokra utal, amelyek felületeken vagy textíliákon maradnak, miután a dohányzás vagy párologtatás leállt. A dohányfüst tartós kémiai maradványokat hagy az épületek belsejében. Sussman azt mondja, hogy a párologtató aeroszol másképp viselkedik, mint a dohányfüst, mert cseppjei gyorsan el párolognak és eloszlanak, és a párologtatás nem termel folyamatos oldalsugár kibocsátást. Azonban egyes aeroszol alkotók, beleértve a nikotint is, még mindig felhalmozódhatnak a beltéri felületeken.
Sussman érvelése a július 22-i áttekintésén alapul, amely az International Journal of Environmental Research and Public Health-ben jelent meg. Azt a következtetést vonta le, hogy a nikotin és a kapcsolódó anyagok felhalmozódhatnak a felületeken a párologtatás következtében, de a lényegi maradványok mértékének publikált mérései nagyrészt laboratóriumi kamrákból és erősen használt párologtató boltokból származtak, nem tipikus gyermekek által használt lakóhelyekből. Ez egy következtetés a rendelkezésre álló bizonyítékokról, nem pedig bizonyíték arra, hogy a kitettség soha nem fordul elő.
A kísérleti módszerek középpontjában áll a panasza. Egy 2023-as egérkísérletben a kutatók pamut törölközőket tettek gép által generált e-cigaretta aeroszollal megvalósított kitettségnek, majd a kezelt textíliát ketrecekbe helyezték. Jelentettek változásokat néhány tüdőkapacitás terén a többszöri kitettség után. A protokoll megállapította, hogy a szennyezett anyag befolyásolhatja az egereket, de közvetlenül nem mérte, hogy egy gyermek mit szívna fel a bútorokból vagy ruházatokból egy tipikus otthonban.
Egy 2026 júliusában a Pediatric Researchben megjelent tanulmány hasonló megközelítést alkalmazott szőnyeg és frottír anyagokkal, amelyeket egy kamrában tettek ki. Az újszülött egereket ezután 21 napig ezekkel az anyagokkal együtt tartották. A kutatók nemi specifikus tüdőváltozásokat jelentettek, beleértve a későbbiekben a fiúk körében tapasztalható csökkent tüdőfunkciót. A kutatók a modelljüket a háztartási kitettség bemutatásaként írták le; Sussman vitatja ezt a jellemzést, mivel a textília szennyeződése mesterséges úton jött létre.
Nem mindenki ért egyet az értékelésével. Egy augusztusi kommentárban a Pediatric Researchben Alexander Larcombe, légzőszervi kutató dicsérte az újszülött-egér kísérletet, mert ez háztartási anyagokkal való érintkezést vizsgált egy sebezhető fejlődési időszak során. Larcombe azt állította, hogy az eredmények erősebb óvintézkedéseket indokolnak a csecsemők körüli párologtatással szemben. Elismerte azt is, hogy a tanulmány egy magas kitettségi forgatókönyvet modellezett, és összehasonlításokat szorgalmazott a valós emberi kitettségi szintekkel.
A nézeteltérés nem arról szól, hogy a laboratóriumi egerek mutattak-e változásokat; arról van szó, hogy ezek a megállapítások mit igazolnak a gyermekek esetében. Anélkül, hogy mérések kötnék össze a szokásos otthonokban található maradványok mennyiségét és összetételét az állatok által kapott dózissal, a kísérletek nem tudják önállóan mennyiségileg meghatározni a valódi gyermekgyógyászati kockázatot.
Sussman azt mondja, hogy két további részlet nyolc állatkísérletet fog vizsgálni, és meg fogja magyarázni, hogy miért tudnak a laboratóriumi körülmények olyan maradványokat előállítani, amelyeket nem dokumentáltak hasonlóan a gyermekek mindennapi környezetében. Jelenleg a bizonyítékok azt támasztják alá, hogy érdemes a kérdést megvizsgálni, nem pedig sem a rágcsálók eredményeit, sem Sussman kritikáját a gyermekek kitettségének végső szavaként kezelni.
A CBG (cannabigerol) az összes kannabinoid anyja, beleértve a CBD-t és a THC-t. Tudj meg többet a CBG virágról, annak hatásairól, fajtáiról és arról, hogy kiválthat-e eufóriát.
Tudd meg, hány évesnek kell lenned, hogy koffein tasakokat vásárolhass, beleértve a szövetségi és állami életkor korlátozásokat, a kiskereskedői politikákat és a kiskorúakra vonatkozó szabályokat.
Tudj meg, hogy a koffein tasakok biztonságosak-e, beleértve a lehetséges mellékhatásokat, a koffein határokat, a szájhigiéniai kockázatokat, és hogy ki kerülje azokat.
A csökkenő cigarettaértékesítések miatt az Egyesült Államok állami kormányai és a világ különböző országaiban a vapor termékekben keresik az új adóbevételi forrást.
